John Lear, 2014.01.28-án tett írásbeli nyilatkozata részletét képezi a Morgan Reynolds, a Bush adminisztráció egy volt vezető közgazdászának a New Yorki bíróságon indított perének, melyet a NIST (Nemzeti Tudományos és Technológiai Intézet) ellen indított azzal a céllal, hogy a szervezet ismerje el: kereskedelmi repülőgépek nem csapódhattak be az ikertornyokba.

 

Mivel az amerikai törvénykezés szerint, az eskü alatt tett írásbeli nyilatkozatot igaznak kell tekinteni mindaddig, amíg azt valaki meg nem cáfolja, így most az úgynevezett hivatalos álláspont képviselőin (9/11 bizottság) a sor, hogy előálljanak valami hihetőbb cáfolattal. 

 

Nem Boeing 767-es repülőgépek csapódtak be az ikertonyokba, ellentétben azzal, amit a kormány, amédia, a NIST  és szerződéses partnerei állítanak. Az ilyen becsapódások nem történhettek meg, mert ez fizikai képtelenség úgy, ahogy azt láthattuk, a következő okok miatt: Az UAL 175-ös járat esetében ami az északi toronyba ütközött; amikor a repülőgép orra becsapódott a WTC vázát alkotó 35 cm-es acélmerevítésbe, akkor a gép harmonaikaszerű összepréselődésen ment volna keresztül. A vertikális és vízszintes vezérsíkok vezérsíkok elváltak volna a gép farkától, majd az épületnek csapódva a talajra kellett volna zuhannia. A hajtóművek az acélvázzal való ütközés után is megőrizték volna az általános alakjukat és a romokból vissza lehetett volna nyerni ezeket a szerkezeteket.

 

Egy Boeing 767-es nem érheti el az 540 mérföldes óránkénti sebességet ezer lábbal tengerszint feleltt mert a légellenállás a sebesség négyzetével arányosan növekszik, a légellenállási erő - ami ahhoz szükséges, hogy a légellenállást leküzdjük - pedig a sebesség köbével arányosan növekszik.

 

A hajtómű turbinája nem arra van tervezve, hogy ennél a magasságnál és sebességnél a beáramló sűrű levegőt fogadni tudja. Az állítólagos repülőgép roncsának egy darabja ami 3-4 ablakot tartalmazott inkonzisztens egy olyan géppel ami a 35.5 centis acélmerevítésbe ütközött 500 mérföldes óránkénti sebességgel, a szerkezeti roncsolás mértéke miatt nem maradhatott volna meg abban az állapotban. A Boeing 767-es hajtóművei nem hatolhattak be az épület magjába az acélmerevítések miatt, ennek következtében pedig a talajra kellett volna zuhanniuk. 

 

A romokból nem kerületk elő a Boeing 767-es fontosabb alkatrészei közül a három hajtóműmag ami egyenként négy tonna. Az épület romjainak sok repülőgépdarabot kellett volna tartalmaznia, de mégsem találtak ilyen masszív szerekezetet egyik gép esetében sem. Egy 767-es repülőgép ilyen módon való teljes eltűnése lehetetlen.