Domján Tibor, Budapest
Cikk: tamasidr.hu
A magyar ÁNTSZ járványügyi vezetője azt állítja, hogy ez csupán azt mutatja, hogy hányan kapják meg a betegséget a beoltottak közül (ezek szerint 100-ból 97-en), ugyanakkor LEHET, hogy a szövődményeket és a betegség lefutását javítja a védőoltás. Persze kérdésem, hogy Ön kedves Olvasó tudta azt, hogy a szokásos influenza elleni védőoltás hatékonysága 50%? Vagyis kétesélyes az eredmény, vagy hat vagy nem hat semmit? Na mindenesetre az idei védőoltás ezek szerint messze a szokásos alatt van, már szinte nem is kétesélyes, hanem egyesélyes: NEM HAT SEMMIT.
Persze az is egy érdekes viszonyulás, hogy az influenza védőoltás ügyében lehet “lehet”-ekről, “talán”-okról beszélni minden konkrét tudományos vizsgálati eredmény nélkül, ugyanakkor egy természetgyógyászati módszer, egy több száz, vagy több ezer éve kipróbált módszer (gyógynövény, kolonhidroterápia, reflexológia, homeopátia, akupunktúra) esetén, ami nyilvánvalóan többnyire jóval kevesebb kockázatot jelent a beteg ember számára mint egy védőoltás, sok tudományos szereplő rendre evidenciákat követel.
A hívatalos vélemények azt sugallják, hogy normális az, ha a védőoltások nem mindig védenek a betegség ellen, mert a vírusok génszerkezete módosul. A WHO-ban (Egészségügyi Világszervezet) most például hamarosan döntenek a 2016-os influenza elleni védőoltás összetételéről. Most amikor még híre hamva sincs ennek a betegségnek, csupán kilogikáznak egy esélyt és majd utólag kiderülhet a 2016-os járvány után, hogy a védőoltás valójában milyen hatékonysággal működött,valóban az a vírus szerkezet uralta-e a világjárványt. Na ez esetben a tudományos mérce ennyit tesz hozzá a betegek biztonságához. Nevezhetnénk akár közegészségügyi roulettnek. Ugyanakkor a védőoltások kockázatát, a beadott védőoltások mellékhatásainak, szövődményeinek elemzését utólag is ritkán láthatjuk, nem hogy előre.
A brit Közegészségügyi Hívatal helyettes főfelügyelője John Whatson egyébként azt hangsúlyozza, hogy az idei influenza elleni legjobb védelem magunk és családunk számára az, ha különösen figyelünk a kezeink higiénéjére. (!)
Office for National Statistic (az Angliai Statisztikai Hivatal) szerint január utolsó két hetében 28.800 halálesetet regisztráltak, ami 32%-al magasabb, mint ugyanebben az időszakban a korábbi öt év átlagában. Kérdés persze, hogy ezek a halálesetek valójában minek következtében történtek, hiszen általános szokás szerint az összes olyan beteg halálesetét összefüggésbe hozzák az influenzával, akiknek ugyan súlyos, a halált magyarázó szív-és érrendszeri, tüdő, onkológiai vagy más betegségük volt, vagy egyszerűen nagyon idősek voltak, de a halál előtt közvetlenül influenzát vagy ahhoz nagyon hasonló betegségeket is elkaptak. Ilyenkor semmi nem igazolja, hogy az influenza miatt haltak meg, bár kétségtelenül az is hozzájárulhatott a végső állapothoz. Ugyanakkor ha több ezer ember valóban influenza miatt hal meg, akkor mennyit mentenek meg a védőoltások? És hányan halnak meg a védőoltások következtében? Biztosan vannak olyanok is sokan, akik közvetlenül a haláluk előtt védőoltást kapnak. Ezt méri valahol a tudományos világ?
Japánban és más távolkeleti országokban általános kép, hogy különösen járvány idején sokan hordanak szájmaszkot, részben hogy magukat védjék, részben, hogy másokat ne fertőzzönek meg. Valaki mérte már vajon, hogy ennek megelőző hatása miként viszonyul a védőoltás védelméhez? Mert én el tudom képzelni, hogy a maszk, egy kesztyű, nagyobb védelmet nyújthatna, mint a drága és kockázatos védőoltások. Az ember ugyanis szinte csakis így fertőződhet meg az influenza vírustól, érintéssel és belélegzéssel. Ha ennek esélyét lecsökkentjük, akkor a megbetegedés előfordulása is nagymértékben csökkenhet.
Kérdésem tehát, hogy:
- miért lehet beadni olyan injekciókat embereknek, aminek nincs hatékonysági vizsgálata az engedélyezés előtt és még az is előfordulhat, hogy 3% alatti hatás értékelhető utólag? Miért nem tesztelik újra az előre legyártott vakcinát a pandémia kitörésekor, hogy vajon biztosan jó lesz-e és miért adják be mégis a betegeknek, ha már minden szakember tudja, hogy alkalmatlan a védelemre? Még mindig úgy gondolják komolyan, ahogyan a médiákban a napokban is hallható, hogy “még mindig nem késő beadatni” a védőoltást?
- milyen mérőszámai vannak egy-egy védőoltás beadása következtében kialakult betegségeknek, mellékhatásoknak, szövődményeknek?
- ha valóban van ún. keresztreakció, vagyis bár nem védi meg a beteget a beadott védőoltás az influenzától, akkor mi bizonyítja, hogy csökkenti az influenza tüneteit, szövődményeit? (mert erre előszeretettel hívatkoznak szakemberek és mert egyébként már semmi más nem marad, ami magyarázná egy védőoltás beadásának indokoltságát, ha közvetlen betegségmegelőző hatása nincs)
- miért nem keres a közegészségügy hatékonyabb megelőzési módokat és miért nem azokat promócionálja nagyobb erővel a médiákban (hygiénés eljárások, természetgyógyászat, vitaminterápia, diéta, életmódajánlások)?
- miért nem kellően kiegyensúlyozott a tájékoztatás a védőoltások előnyeiről és hátrányairól vagy épp hiányosságairól immáron évek óta?
Javaslom, hogy vegyük számba az alternatív, természetes lehetőségeket az influenza és hozzá hasonló betegségek kivédésére.
