Cikk: Molnár F. Árpád
Dániel Péter 2 és fél évvel ezelőtt, 2013 első felében távozott Izraelbe. Azóta Orbán Viktor és a Fidesz nem tudja elfogni. A rendszer pitiáner ügyek miatt kőrözte és próbálta börtönbe záratni.
Dr. Dániel Péter ügyvéd a mai napon a következő képpel és mondatokkal jelentkezett:
"Orbánék hiába adtak ki ellenem elfogatóparancsot, hiszen felettem már nincsen hatalmuk. Szabadon és boldogan élhetek a csodás Izraelben. Üdvözlet minden kedves barátomnak a sudár pálmák és a fenséges sziklák tövéből! [smile hangulatjel] Shalom!"
A Horthy-szobor leöntése miatt első fokon 80 ezer forintos pénzbírságra ítélték, de közölte, nem fizet, inkább leüli a bírságot. Ilyesféle cselekmények miatt azonban - ha Magyarországon jogállam lenne - nem lehetne senkit szabadságvesztésre ítélni, mivel egy utcai szobor ilyetén véleményezése nem azonos tételű mások személyi szabadságtól való megfosztásával, és ugyancsak semmi köze sincs a mások elleni tettleges elkövetésekhez. Ráadásul az Orbán-Pintér rezsim a börtönbüntetéseket nem csak elképesztően hitvány napi forinttételekkel "szabályozta", de az Orbán-Pintér-rezsim - 2010-es kormányra kerülésével - olyan további lakosság elleni törvények tömegeit hozta, amik miatt következetesen főleg a szegények tömegei kerülnek bebörtönzésre, a fára vizeléstől az utcán alvásig mindenféle semmiségekért. Az orbáni rezsim a lakosság iszonyú tömegeit kezeli köztörvényes, a társadalomra olyan veszedelmes bűnözőként, akiket a gazdag burzsoáziának el kell zárni a társadalomtól. Ez elfogadhatatlan és egyetlen olyan - mindegy, hogy jobbról vagy balról - fasiszta párt sem nyerhet támogatást, amely ilyen mélyen gyűlöli a saját lakosságát, miközben annak extrém milliárdjain, az Országház padsoraiban élősködve és parazitáskodva 10 millió honfitársunk vérén és lelkén, tovább bomlasztja és rohasztja a szabadságjogokat, és fasiszta megszállottsággal kifejezetten a polgári lakosság még erőteljesebb üldözése és törvényi megtorlása céljából. Hogy még érinthetetlenebbek és még inkább nagyobb hatalmúak lehessenek az ország feudalista, fasiszta, a nép pénzén élősködő, parazitáskodó, vérszívó uralkodó osztály hitvány, gerinctelen, jellemtelen, egomániás Júdásai és férgei, azaz első sorban a Parlament képviselői és azok gazságügyi gonosztevői: a rendőrség, az ügyészek moslék marhanyája, és a bíróbűnöző bíróbűnözők ocsmány, hazaáruló, feudalista, minden törvényeken kívüli fasiszta hadosztálya.
Dániel Péter másik ügye Wittner Mária fideszes parlamenti képviselő elleni rágalmazási per volt. A jobb napokat megélt, hajdani hős Wittner Mária a Fidesz közpénz-milliomos képviselőjeként a szegények bebörtönzésétől kezdve minden hazaáruló gaztettet megszavazott; azért perelte be Dániel Pétert, mert Dániel "primitív, köztörvényes, randalírozó és lincselő prosti"-nak nevezte. Magyarország pedig azon ritka madarak egyike, ami egy ilyen pitiáner, ráadásul magánvádas pert is országos kőrözésekkel és uszkve letöltendő börtönbüntetésekkel tolerál. Mert Magyarország vajmi kevésre becsüli az emberi szabadságjogokat, és egy beszólást is bűncselekményként kezel, a beszólót pedig köztörvényes bűnözőként üldözi. Holott a pszichiátriai vizsgálatoktól kezdve a grafológiáig abszolút tetten ért, hogy a becsületsértés vagy a rágalmazás, valamint a bűnöző alkat és a bűnöző alkatú pszichopátia között semmiféle összefüggés nincs. A magyar állam tehát szakmai idiotizmusból és az emberi jogok mániákus taposása okán vonja a becsületsértést és a rágalmazást a köztörvényes bűnözés kategóriájába, és kezeli ezen személyeket köztörvényes bűnözőkként.
És természetesen - rengeteg ilyen üggyel találkoztunk - mindig attól függően, hogy milyen politikai párthoz tartozik, vagy mekkora vagyonnal rendelkezik a felperes és az alperes. Azt láttuk, hogy a bírók a becsületsértési és rágalmazási ügyekben (is) mindig bűnözők, és soha, de soha azon ügyek közül, amikkel személyesen találkoztunk, nem fogadtak be rágalmazási ügyet akkor (tehát a pert elkezdeni sem engedték!), ha a beperlendő fél fideszes volt, vagy ha a felperes szegény, az alperes viszont gazdag volt, és természetesen minden egyes esetben megfeleltek minden gyanúnak (mint pl. a Varga Magdolna-féle Békéscsabai Járásbíróság és a békés megyei bűnözés egyik vagy legfőbb fellegváraként tetvesedő és rothadó, a békés megyei és gyulai ügyvédbűnözéssel és a békéscsabai bíróbűnözéssel abszolút összefonódott Gyulai Törvényszék), ha gyanúként merült fel, hogy pl. dúsgazdag és hírhedt bűnözők a bírók és a gazságszolgáltatás lefizetéséről voltak hírhedtek, amit nem is titkoltak.
A bírók minden olyan becsületsértési és rágalmazási ügyben, amikkel találkoztunk az eltelt esztendők során, mindig, de mindig látványosan tetten ért, szélsőségesen elfogult bűnöző alkatú pszichopata bűnözők voltak.
A kapcsolódó irodalomból: