2019. 06. 26., Szerda
János,Pál névnapja

Csak romok és füstölgő hullák mindenütt - 70 éve bombázták porig Drezdát a szövetségesek

Csak romok és füstölgő hullák mindenütt - 70 éve bombázták porig Drezdát a szövetségesek
2015-02-14
Egy történelmi város teljes megsemmisítése, a több tízmillió embert elpusztító II. Világháború egyik - már ha volna értelme rangsorolni - legelképesztőbb tömeggyilkossága volt, de mivel rendre a győztesek írják (és tanítják) a történelmet, a szövetséges légierő Drezdai terrorbombázása, még mindig csak érintőlegesen - ha egyáltalán - forog a köztudatban. 
 
1945 február elején, az egyébként 640 ezres lélekszámú Drezda lakosságát, az elözönlő sebesültek és menekültek száma közel egymilliósra duzzasztotta, melyet már 1944. december végén elhagytak az utolsó német alakulatok,  a földi légvédelmet pedig már korábban a keleti frontra szállították, ami által gyakorlatilag teljesen védtelenül állt a város egy nagyobb támadás ellen.

Domján Tibor, Budapest
 
 
 
Az 1945-ös évbe fordulva már gyakorlatilag nem maradt olyan német nagyváros, amelyet az angolszász légierők még nem bombáztak volna a második világháború embertelen bombázóhadjárata következtében. Az Arthur Harris nevével jelzett koncepció jegyében, a városok legsűrűbben lakott belső negyedeit szőnyegbombázással elpusztították, az egyetlen cél a polgári áldozatok minél magasabb száma volt.
 
 
A legnagyobb pusztítást nem is a rombolóbombák okozták, hanem a főleg foszforral végrehajtott támadások után kitörő óriási tűzvihar. A hő elől a polgári lakosság felmenekült a felszínre, ahol az óriási hőség, a mérges gázok és az oxigén hiánya percek alatt végzett velük. A gyalázatos módszert először Hamburg bombázása során próbálták ki még 1943 nyarán, és láthatóvá vált azonnali, döbbenetes hatása. A kb. 50 000 ártatlan áldozat és a hatalmas okozott károkhoz képest csupán a bevetett repülők töredéke veszett oda, emiatt a Bomber Command sikeresnek és továbbfolytatásra alkalmasnak minősítette az embertelen akciósorozatot.
 
A hadműveleti tervek alapján a Drezda elleni támadásra február 13-14-én került sor, de hogy mi lehetett az oka, az szinte érthetetlen, hiszen Drezdát már korábban elhagyták a német katonai alakulatok és a város a Vöröskereszt védelme alá került. A városban többszázezres nagyságrendben tartózkodtak kelet-európai menekültek, közöttük magyarok is. 
 
A Mennykőcsapás hadművelet első hulláma este 10 óra körül érte el Drezda légterét. Az első hullám 70 perce alatt Lancaster és Mosquito gépek támadták a várost, hagyományos és gyújtóbombákat alkalmazva. A gyújtóbombáknak köszönhetően Drezda belvárosa égő pokollá változott. ráadásul a gyújtóbombás támadással megdől az az amerikai-brit érv is, hogy a támadásnak ipari célpontjai voltak. A bombák zöme a sűrűn beépített, történelmi óvárosra hullott, ahol 200-300 km/h-s sebességű tűzvihar pusztított élőt és élettelent egyaránt.
 
 
Ezután még több hullámban támadták angol és amerikai gépek a halálkatlanná vált várost, közöttük a hírhedt B17-es bombázók. Jellemző a terrortámadás nagyságára, hogy a szövetséges repülők 3000 tonna hagyományos és 650 000 darab gyújtóbombát dobtak a semmilyen katonai erővel nem védett városra. A város központ kb. 18 négyzetkilométeres területen gyakorlatilag eltűnt, 35 000 lakóépületből 28 000 semmisült meg. 
 
Végül, a halottak számáról élénk vitát folytatnak a sátán jól fizetett szakértői: míg a náci propagandának tartott becslések 300-500 ezerre, a Vöröskereszt titkos jelentései 275 ezerre, addig pl. a Wikipédia (és az iskolai történelemkönyvek) az úgynevezett "legújjabb kutatási adatokra" hivatkozva, mindössze 22-25 ezerre teszik a halottak számát. (A Hirosima és Nagaszaki városban közel 150-250 ezer emberre teszik az atombombázás és hatásainak következtében elhunytak számát.)
 
Nem tudom más hogy van vele, de én azt gondolom, hogy itt valakik borzasztóan szeretnek a halottak számával, kényük kedvük szerint bíbelődni, arról nem is szólva, hogy a támadást végrehajtó angolszász pilóták és az őket terrorbombázásra utasítók 100 százalékban háborús bűncselekményt hajtottak végre, a köztudottan, kizárólag polgári lakossággal, menekültekkel és sebesültekkel, illetve többnyire nőkkel és gyekekekkel szemben. Ezért soha, egyikőjüket sem vonták felelősségre. Pedig a nürnbergi per óta köztudott, hogy a "háborús bűnök" nem évülnek el és azóta azt is tudja az emberiség, hogy vannak, akiknek nem lehet a "parancsra tettem" szavakkal kibújni a bűnösség alól.
 
Persze, a törvények a győztesekre és a hatalmon lévőkre jellemzően nem vonatkonak.
 
Még egy ideig!
 

Csillag Ösvény Jósda