2024. 03. 29., Péntek
Auguszta névnapja

Brüsszelbe ért a magyar SeVizahitel Gate, civil hitelkárosultak az Európai Parlamentben

Brüsszelbe ért a magyar SeVizahitel Gate, civil hitelkárosultak az Európai Parlamentben
2015-04-12
2015 március végén, devizahitel károsult civilek egy csoportja, Dr. Morvai Krisztina és Dr. Gaudi Tamás meghívására Brüsszelbe utazott, ahol Európa parlamenti képviselőkkel és szakpolitikusokkal találkoztak egy rövid időre, ahol hangot adhattak azon sérelmeknek, melyekkel itthon a politikusok és a hatóságok, csak olyan szinten foglalkoznak, mint boxer a zizivel. 

Domján Tibor, Budapest
 
 
 
 
 
Dr. Morvai Krisztina közleménye szerint a civilek a tényeket bemutató és az európai uniós jog megsértésére hivatkozó ún. „petíciót”, azaz jogi panaszt nyújtottak be az Európai Parlament Petíciós Bizottsága részére. A petícióról az Európai Parlament illetékes bizottsága annak befogadását követően tárgyal érdemben.
 
 
A petíciót jegyző civilek azt szeretnék elérni, hogy az Európai Parlament hívja fel a Magyar Országgyűlést arra, hogy a bankoknak tisztességtelen (árfolyam)nyereséget biztosító, az adósok terheit átlagosan megháromszorozó, valójában forint alapú kölcsönszerződéseket a felvételkori forintösszegen „forintosító” törvényt hozzon. Ez alapján a fiktív módon „deviza alapú”-nak titulált szerződések vonatkozásában 1 CHF = 160 HUF árfolyammal számolva történne a „forintosítás” a tavalyi jogszabály szerinti 1 CHF = 256 HUF árfolyam helyett. A petícióban kérik, hogy bankokat ez alapján számoltassák el, továbbá a bankok adjanak a károsultak számára jóvátételt elszenvedett káraik miatt. A petícióval szeretnék elérni a teljesítésre nem képes adósokkal szembeni végrehajtási eljárások felfüggesztését és a végrehajtások útján már elvesztett ingatlanok visszajuttatását is. 
 
Ezt követően a civil károsultak az Európai Parlament előtt tüntetésen tiltakoztak az adósrabszolgaságban vergődő, végső elkeseredésbe került és magyar törvényhozás által cserbenhagyott százezrek megmentése érdekében. Látványos tüntetésük sokak érdeklődését váltotta ki. Több felszólaló beszámolt a kitartó küzdelemről, amelyet a szorult helyzetbe került sorstársak érdekében folytatnak, és kilátásba helyezték: elfogyott a türelem, minden eszközzel megvédik otthonaikat és követelik az igazságtételt. 
 
 
 
Dr. Varga-Damm Andrea ügyvéd, pénzügyi szakjogász az európai parlamenti meghallgatáson kiemelte, hogy a pénzintézetek nem vettek és nem adtak el devizát, a „deviza alapú” szerződésekkel forint kölcsönzése történt, és csak banki profitérdekeket szolgált a törlesztés mértékének külföldi fizetőeszközhöz, a forint/deviza árfolyamhoz kötött megállapítása. Szerinte módosítani kell a kormány és a magyarországi pénzintézetek lobbiszervezete, a Bankszövetség közötti megállapodást végrehajtó törvényt (2014. évi LXXVII. törvény), mert az azon túl, hogy lehetővé tette a bankoknak a tisztességtelen kikötésekkel szerzett extraprofit megtartását, sérti az Európai Unió fogyasztóvédelmi jogokat garantáló szabályait is. Kezdettől fogva forintkölcsönnek kell tekinteni ezeket a szerződéseket és így kell elszámolni, a mostani megoldás csapdában hagyta az embereket.
 
 
Kerékgyártó Katalin és Kerékgyártó László, a Radikális Bankellenes Csoport vezetői a meghallgatáson elmondták: közel 600 ezer szerződésről van szó, és áttételesen közel 3 millió ember életét rendítette meg ez a csalássorozat. Családok százezrei kerültek kétségbeejtő helyzetbe, mert lakásépítési, lakásfelújítási, gépkocsivásárlási, vállalkozási célú tíz-húsz-harmincéves kölcsöneiket hatalmas lemondással tudták csak fizetni, az adósok közel fele már úgy sem. Százezrek mentek tönkre már négy-öt év után a törlesztésben, a teljese kilátástalanság miatt tömegek vándoroltak külföldre, tízezrek vesztették el otthonukat, sokan lettek öngyilkosok, viszont bírói ítéletek sora marasztalta el a bankokat
 
A meghallgatáson levetítésre került az „Igazságot akarunk ! – adósságcsapdába esett devizahitelesek segélykiáltása” című – Almási Lajos és dr. Gaudi-Nagy Tamás által készített - dokumentumfilm, mely bemutatja, hogy a sikerpropagandával ellentétben a „forintosítási” törvény csapdában hagyta a károsultakat és azt, hogy a civilek mindenre elszántak a tisztességes rendezés érdekében.
 

 
 

 

Titkolt tények: Trianon

Történelmi tény, hogy az I. világháború kitöréséért a Magyar Királyságot felelősség nem terhelte. Ugyanakkor az 1920. évi Békeszerződés delegációi a világháború kitöréséért ...

Csillag Ösvény Jósda