Az élni akarás kifejezésének módja azonban annyi féle, ahányan vagyunk. A DEP'ART - Élni akarok! című mesterműve magával ragadja a hétköznapok megfeleléskényszerébe préselt átlagembert.
(Jut eszembe: holnap iskola, hogy a fene enné meg ebben a formájában! Minek olyan kötelező rendszer, ami egészséges gyereknek, egészséges pedagógusnak, és egészséges szülőnek is egy lélekölő problématenger? (Címkép!) Az internet maga a tudásátadás, amelynek általánosítása, otthoni szabadkifolyású (elég csak a Google kereső találati eredményeire gondolnunk), ám célzott oktatószoftverekkel könnyített használata mennyivel tökéletesebb és egyszerűbb lenne! A gyerek sem lenne egyedül, mert a szülőnek otthon kellene lenni, a jóléti... - de miről is beszélek, ez egy teljesen más történet, a következő nemzedékek robbanásszerű kibontakoztatása.)
Albert Einstein is azt mondta, hogy "Nem lehet a problémákat azzal a gondolkodásmóddal megoldani, amivel csináltuk őket.". Tehát teljesen másképp szemlélve a megoldás is igen kézenfekvő minden kérdésben, csak mi emberek betegesen intézményesítünk, rendszerezünk, igazgatunk, szabályozunk, majd aztán a sok hülyeségnek meggebedésünk árán is megfelelünk. A terror-trágyadomb tetején ráadásként még államilag rendfenntartunk, kizárva ezzel mindenféle megújulás lehetőségét.
Valójában az ügyek sűrű erdőbe vivése, mihaszna bonyolítása és ennek az agyrém-életnek a szenvedésekkel teli, kegyetlen, egyénekre csapódó kudarctömege a megbotránkoztató, 18 éven felülieknek (sem!) való, nem pedig a felszabadító megoldások vagy azok radikális kimondása. Mint például ennek a pörgős zeneszámnak a szövege:
Legbennsőbb szándékunkat így könnyen értheti mindenki.
A végére nincsenek kulcsszavak, csak egy jóízű kulcsmondat:
Az élet egyszerű.
Nagy Sándor
Soroksár, 2016. augusztus 31.