Domján Tibor, Budapest
Erről, majd egy évvel korábban, már Szlamka Enikő, a norvég tulajdonú Telenor, a rendőrséggel és a titkosszolgálatokkal kapcsolatot tartó csoportjának vezetője tett említést egy Index-es riportban, ami - ki tudja miért - egyáltalán nem zaklatta fel a lakosságot.
Ám ez nem is csoda, hiszen ahogy a tegnapi Guardian is közölte: Albánia, Egyiptom, Magyarország, India, Málta, Katar, Románia, Dél-Afrika és Törökország olyan országok, ahol jogellenes nyilvánosságra hozni bármilyen információt, ami a lakosság virtuális adatinak (hang és filmfelvételek, képek, levelek, üzenetek, IP cím adatok, Pin kódok, IBAN adatok vagy éppen GPS koordináták) az állam által történő megszerzésével, nyomon követésével, rögzítésével, szétbarmolásával vagy éppen azok eltüntetésével kapcsolatos, de ha még ez sem lenne elég, arról sem lehet beszélni, hogy ilyen technológiák és (rutin)eljárások egyáltalán léteznek, hát még arról, hogy milyen rém egyszerű mechanizmusról van szó.
Ehhez képest csak kicsit meglepő, hogy a Szlamka Enikő, a Telenor egyik biztonsági csoportvezetője a következőket mondta tavaly júliusban, azért csak kicsit, mert tavaly viszont már 2013-at írtunk:
A titkosszolgálatok nem egy hátsó ajtón osonnak be hozzájuk, ha szükségük van valamire, hanem jól ismerik őket, sőt néha előre szólnak, hogy kit küldenek át a cég telephelyére. Arról azonban fogalmuk sincs, hogy a szakszolgálat mikor, kivel kapcsolatban és milyen adatokat kér le.
Jogszabály írja elő, hogy a titkosszolgálatoknak nemzetbiztonsági szempontok alapján minősített helységeket kell fenntartani; egyet, ahol elhelyezhetik a rendszereiket, és még egyet, ahol dolgozni tudnak. Ezek a rendszerek mély szinten beépülnek a Telenor rendszereibe, és a mobilcég állítja, nincs olyan forgalmi adat, sem olyan eseménynapló, ami alapján információjuk lehetne a lehallgatások mennyiségéről. Ez mindenhol a világon így van, és a hálózati eszközökben van egy olyan "lawful interception" nevű modul, ami lehetővé teszi a titokszolgák észrevétlen munkáját.
Bár a valós idejű lehallgatáshoz (amikor a szakszolgálat telefonhívások hanganyagát, üzenetek tartalmát is élőben rögzíteni tudja) bírósági engedély szükséges, ezt az engedélyt a Telenornál senkinek nem kell bemutatni. Kérdésünkre a vállalat képviselői azt mondták, halvány elképzelésük sincs arról, hogy a titkosszolgálatok szervereinek irányába milyen adatmennyiség áramlik.
A
Guardian,
közzétett néhány számadatot is a hatóságok tevékenységéről, melynek alapján a
Vodafone Magyarország 2013-ban,
75 938 esetben adott hozzáférést a tárolt adatokhoz. Csak érdekesség, hogy a jóval több előfizetővel rendelkező
Telenor adatközlése, évi - állítólagos - 40 ezer megkeresésről szól, továbbá a német többségi tulajdonú,
Magyar Telekom részéről - hanyag közlésük szerint legalábbis - mindössze néhány tízezerről tudnak. Az persze igaz, hogy ebben az esetben ki mekkorát kummant, szinte totál mindegy, hiszen a megfelelően megbízott titkos mókusok, akkor és oda ülnek be, amikor és ahova csak akarnak hallgatózni.
Végül, egy alábbi komment legalább bizonyítja azt, hogy van még egy halvány reménysugár, hogy a "búra" alatti magyar mátrixban, még az Index-olvasó lakosság körében is képesek összeadni kettőt meg kettőt úgy, hogy az négy legyen:
szita szita péntek 2014.06.06 - 14:22:48
Há'nemtom. Valahogy úgy gondolom, hogy a titkosszolgálat tevékenysége attól titkos, hogy nem tudunk róla. Praktikusan arról sem, hogy milyen eszközeik vannak adott esetben pld. a lehallgatásokra. Ilyen szempontból - amennyiben az nem totálisan elképzelhetetlen - legegyszerűbb a legdurvábbat feltételezni, valszeg az az igazság. Nos szerintem az adat tárolás mai költségei mellett ha hirtelenjében jól számolok, akkor egy óccsófájin winchesterre 17.000 óra jó minőségű mp3 rögzíthető. (1 terrás winyó 14.000 Ft. 1 perc korrekt mp3 kb 1MB) Szóval az adat tárolásának költsége 1 perc beszélgetés esetén 0.013 Ft, egy Ft-ért már 1 óra 16 perc beszélgetést tárolhatunk. Már ha a kiskertől vesszük a winchestert és jó minőségű mp3-akat használunk. Szal' ha megtehető, akkor nem látom be, hogy miért is ne tennék meg: Szerintem MINDEN kommunikáció el van tárolva valahol, úgy kb. az idők végezetéig.