Morvai Krisztina minapi, Strasbourg-ban feltett kérdésére az illetékes, a szlovákiai Záborská asszony azt válaszolta: hát ő ebben a kérdésben nem kompetens. Most poénból úgy is fogalmazhatnánk: ő csak másféle szexuális ügyekben és a nemi perverziókban illetékes, de a munkájához, amiért fizetik, nem ért. Kitérő válaszként úgy fogalmazott: hogy ő a keleti és nyugati összehasonlításban - miszerint foglalkozni kéne azzal is, hogy pl. Szlovákiában és Magyarországon hogy kereshetnek az ápolónők akár tizedannyit, mint egy országgal odébb, Ausztriában - nem illetékes. Ezzel húzta ki magát a felelősség alól, hogy akár a szlovákiai, akár a magyar ápolónők nyugat részéről tervszerűen elnyomott helyzetével foglalkozzon, olyan központi hülyeségdiktátumok helyett, hogy hogyan segítsük elő a leszbikusok, melegek, transzneműek, Q-szexesek, meg a jó ég tudja, miféle azonos és keresztbe nemű szexuális metróhuncutságokkal felszerelt ápolónők egyenlő bánásmódját a foglalkoztatásban, amely egyébként nyilvánvalóan szinte kifogástalanul biztosított alapjog.

A rövid video-összeállítás itt látható:


 
Az egyik szemfüles néző, aki az összeállítást megtekintette, így reagált:

"Javaslom a magyar ápolónőknek, hogy regisztráltassák magukat, mint buzik vagy transzvesztiták vagy pedofilok vagy szodómiások vagy incesztofíliások vagy nekrofíliások vagy sorozatkéjgyilkos sátánisták, és egyből reflektorfénybe kerülnek, mint elnyomott, felkarolandó, hátrányos helyzetű kisebbség. Innen már egyenes út vezet a tisztességesebb jövedelmekhez a hagyományos értékrendet képviselő munkavállalókkal szemben."

És valóban: az embernek olyan érzése van ebben a burleszk kuplerájjá züllött álliberális őrült, elmebeteg, tervszerűen hülyeségekbe borított imperialista, kizsákmányoló nagytőkés gengszterrendszerben, mintha a groteszkség groteszk bizarritását látná, ahol ami régen filmvígjátékok és kabaréműsorok mulatságtémája lett volna, amin a nézők borultak a röhögéstől, ma már a véres valóság. És az a sok ember tényleg ott ül azokért a hatalmas közpénzekért, és komoly arccal képes tárgyalásokat folytatni ilyen végletes hülyeségekről. És ezt a sok kifordult marhaságot és filmvígjátékokba beillő álproblémát nevezi ez a sok általunk eltartott megélhetési senki és egy az egyben gazember liberalizmusnak.

Az embert tényleg annyira össze tudja zavarni ez a sok marhaság, hogy az előbb majdnem leírtam, hogy én is bajuszt ragasztok már, hogy az EU-ban tiszteljék egy kicsit a jogaimat. De éppen, hogy elkezdtem volna ezt leírni, eszembe jutott, hogy nekem nem kell bajuszt ragasztani, hiszen férfi vagyok. Bár most meg az jut eszembe, hogy de hiszen Conchita Wurst is az volt. Igaz, női ruhában. És a lakosságot is összezavarta az álliberális téboly, mivel a férfi Conchita Wurst-ot azóta is minden pártfogó és ellenérző szakállas nőnek hívja, pedig szakállas férfi.

De legalább Fodor Gábor elégedett lehet azzal, hogy ezen a magából kifordult kontinensen lassan senki sem tudja már magáról, hogy fiú-e vagy lány. És ahogyan elnéztem az ATV-ben Fodor Gabi (Gábor/Gabriella) meginterjúvolását, a riporter Bombera Krisztina sem tervezte visszasírni azokat az időket, amikor a liberalizmus eszméje nem volt azonos a politikai dilettantizmus, a burzsoázia által tervszerűen világra borított egyetemes őrültség és az echte marhaságok emberi butaságának és hülyeségének gyűjteménye.

Hogy azt már ne is tegyem hozzá, hogy a mellékelt fotómozaikon Bombera Krisztina a leginkább fiús. De így legalább még inkább liberális. Hiszen pl. a hosszú haj egy nő esetében felérhetne akár egy fajgyalázással is.

 

 

A kapcsolódó irodalomból:
A francia leszbikus film tarolt Cannes-tól és a világ filmkritikusain át a nézők millióiig