A Malajzia fővárosából, Kuala Lumpurból a kínai fővárosba, Pekingbe tartó Boeing 777-200-as típusú utasszállító repülőgép 2014. március 8-án tűnt el. A fedélzeten tartózkodó 239 emberből 154 kínai állampolgár volt. A világsajtóban egyre több hír szól arról, hogy az utasok hozzátartozói nem hiszik el, hogy egy utasszállító repülőgép csak úgy eltűnhet a XXI. században.

A Euronews pl. így fogalmaz: "Az utasok hozzátartozói, többségükben kínaiak, egyre kétségbeesettebbek. Azzal vádolják a hatóságokat, hogy titkolóznak, sokan nem hiszik el, hogy a huszonegyedik században egy utasszállító nyomtalanul eltűnhet."

Egyértelműen igazuk van. A világ még mindig összehangoltan titkolja a legegyértelműbb technológiákat, a legevidensebben rendelkezésre álló biztonsági, nemzetbiztonsági és hadászati technológiákat és úgy tesz, mintha egy utasszállító repülőgép megfigyelésére csak Hitler-korabeli technológia, egyszerű és primitív földi radar állna rendelkezésre.

Ugyanakkor pl. a http://www.flightradar24.com/ címen, az Interneten is rendelkezésre áll olyan nyilvánosan hozzáférhető weblap, amely élőben, a folyamatos radarinformációk publikálásával követi nyomon sok ezer repülőgép útvonalát az egész bolygón. A böngésző civil megtekintheti, hogy ismerőse vagy szerette az adott Boeing vagy más repülőgép típussal éppen melyik magyarországi vagy európai, ázsiai vagy afrikai település fölött halad el, éppen akkor mekkora sebességgel és hány méter magasan. A kíváncsi civil egy adott légitársaságot is kiválaszthat, így pedig a repülőgép-rengetegből csak azt látja, amelyik az adott légitársaság repülőgépe. Azt is megnézheti, hogy a kiválasztott repülőgép honnan indult és hová érkezik, továbbá időben várható vagy késni fog a kiadott menetrendhez képest és még sok egyéb információval is szolgálnak bárki számára. A térképen az egér görgőjével közelíthetünk bármely országon belül vagy távolíthatunk kontinens méretekig.

Nem bonyolult felfogni, hogy a műholdas nyomkövetés ennél is sokkal egyszerűbb, olcsóbb és nyilvánvalóbb. A rengeteg radar helyett elég pl. egyetlen apró - akár 10X10 centiméteres műholdat geostacionárius (földkörüli) pályára helyezni, amely aztán egymagában és szintén élőben közvetíti az Atlanti-óceán, a Csendes-óceán, az Indiai-óceán stb. fölött repülő utasszállítók, polgári és katonai repülőgépek összesét, valamint minden egyebet, ami úszik, a levegőbe emelkedik vagy éppen lezuhan. Jó ideje az sem titok, hogy a műholdak nem csak a fejünk fölött figyelnek lefelé, hanem a horizont peremvidékéről is, azaz majdnem szemből. Tehát amikor egy repülőgép emelkedik, süllyed vagy éppen lezuhan, akkor nem szorulunk a ma már egyébként hétköznapian alkalmazott színképelemzésre sem (amellyel megállapítjuk, milyen gyorsan közeledik vagy távolodik a műholdhoz képest az adott objektum), hanem egyszerűen mérjük, oldalról és relatív oldalról, hogy bármely objektum milyen sebességgel emelkedik vagy süllyed. Ráadásul mindezeket kiváltja a lézertechnika, amely egy műholdról precízen meg tudja figyelni, hogy a repülőgép milyen sebességgel közelít a műhold felé (azaz emelkedik) vagy mekkora sebességgel távolodik a műholdtól (azaz süllyed), ahogyan azt is, melyik pillanatban pontosan hány centiméterre van a műholdtól.

"Hétköznapi államtitkok (Nem veszett el Malaysia utasszállítója - sem!) (Villámfilmmel!)" című HírAréna-cikkünkhöz mellékelt 7 és fél perces videónkban ugyancsak bizonyító értékű villámbeszámolót publikáltunk arról, hogy kizárt, hogy az utasszállítóról ne tudnák pontosan, hol zuhant le és mikor "veszett el". Helyesebben azt is bizonyítjuk, hogy soha, egyetlen pillanatra sem veszett el.

A videót itt is megtekinthetik, a cikket pedig ide klikkelve olvashatják el.