2024. 05. 08., Szerda
Mihály névnapja

A finnugor eredetet a sógorok találták ki

A finnugor eredetet a sógorok találták ki
2014-01-18
A finnugor hazugságot az 1820-as évek elején találhatták ki, írja Kiszely István magyarságkutató, aki megtalálta a levéltárban a bécsi kancelláriának azt a levelét, amelyben leírják, hogy a rebellis magyaroknak olyan őstörténetet írjanak, amelyre nem lehetnek büszkék. 

Domján Tibor, Budapest
Forrás: Kiszely István
 
A fenti képen L. Simon László (a kultúráért felelős államtitkár) éppen a VI. Finnugor Népek Kongresszusán "díszelőad" 2012-ben, mely találkozókon hivatalosan azóta is kerülik a témát.
 
Folytatva a bécsi szálat: anno, hamar meg is találták céljukhoz a megfelelő embert a Magyar Tudományos Akadémián két német anyanyelvű nyelvész,  Budenz József és Hunfalvy Pál (született Paul Hunsdorfer) személyében. Hunfalvy kezdetben a török-magyar nyelvrokonságot támogatta, majd Budenz  hatására a finnugor nyelvrokonság mellett tette le voksát.  
 
Budnez József, 1870-ben egyébként a következőket írta egy magánlevelében egy finn "kollégájának":
"Az ember könnyen elveszíti a kedvét Magyarországon, ha olyan haszontalan dolgokkal foglalkozik, mint a magyar nemzet nyelvének kutatása."
Többek között, ebből a "kedvből" származott aztán a következő századok hivatalos magyar történelme.
 
Tudományos körökben éles vita indult a török és finnugor eredet kérdésében. Megjelent Vámbéry Ármin: „Magyar és török-tatár szóegyezések”  c. könyve. Ezzel szemben Hunfalvyék érdemi érvek helyett csak a Magyar Tudományos Akadémia tekintélyét használták fel, ahol köreik a Bach-korszakban hatalomra jutottak. A Vámbéry elméletét hangoztató tudósok nem kaptak állást az Akadémián. 
 
Az akadémista nézet szerint őseink az Ob partján, az Uraltól Keletre együtt éltek a finnekkel. Tehát a magyarság eredetét bizonyító történelmünk a monarchia politikájának része volt! Ezek szerint őseink az Ural-hegységen átkelve halászó-vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak. A szlávoktól tanulták a földművelést, állattartást.  Attilának kutya szarva volt, fosztogatott és embervért ivott.
 
A korabeli politikai lobbi által irányított tudományosnak nevezett akadémia, miközben megsemmisített, elégetett minden hozzáférhető ellenérdelkelt tanulmányt és kitagadott, száműzött minden jelentősebb kutatót és szerzőt, a ma is szokásos demagóg módon az ország érdekeire hivatkozva a következőképpen fogalmazott, melyet Trefort Ágostonnak tulajdonítanak:
"Mint miniszter az ország érdekeit kell néznem és ezért a külső tekintély szempontjából elönyösebb finn-ugor származás principiumát fogadom el, mert nekünk nem ázsiai hanem europai rokonokra van szükségünk. A kormány a jövőben is csakis a tudomány ama képviselöit fogja támogatni, akik a finnugor elmélet mellett törnek lándzsát."
Annak ellenére, hogy páran vitatják az idézet valódiságát, mégis ez a nézet ma is tartja magát a hivatalos tudományos körökben. Nem rendítette meg a hatalmukat féltő tudósokat az sem, hogy a finnek 2003-ban átírták tankönyveiket, mert a modern genetikai vizsgálatok rámutattak, hogy nincs rokonság a két nép között.
 
Eközben az EMMI (Emberi Erőforrások Minisztériuma) honlapjáról:
"A finnugor mozgalom kiállta az idők próbáját, hiszen a húsz év alatt egyre több népet, azok intézményeit és polgári szervezeteit foglalja magában" - hangsúlyozta L. Simon László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára a Finnugor Népek VI. Világkongresszusát záró beszédében Siófokon, 2012-ben.
Kiszely István őseink eredetét kutatva rátalált a sárospataki levéltárban olyan négyszázhatvan éves történelem tankönyvre, amely azt állítja, hogy a magyarok három hullámban jöttek be a Kárpát-medencébe: 361-ben, mint hunok, 568-ban, mint avarok, majd 895-ben Árpád népe. Végül az 1200-as években a jászok és a kunok is elfoglalják a kárpát-medencei területeiket.
 
Ugyanabból a törzsszövetségből származnak, amelyből az őseink. Ugyanolyan kinézetűek, mint mi vagyunk, ugyanaz a motívumviláguk, ugyanaz az írásuk. A rovásírással nem volt szabad foglalkozni. Nem volt szabad a tizenkilencedik században propagálni! Aki a közép-ázsiai eredetű, turáni magyarságról beszélt, az már mindenféle -ista volt. Ugyanis Turánban lejegyezték a kultúránkat, leírták az öntözéses gazdálkodásunkat, a kereskedelmünket, a hangszereinket.

Ezzel szemben a Monarchia történészeinek felfogásában nekünk űzött, hajtott, gyűjtögető, halászó népnek kellett lenni!

163 finnugor szavunk van és 2700 török szavunk. Magna Hungárián 50 évet tartózkodtunk, ahol átvettük ezeket a finnugor szavakat. Ötven év alatt, mi is átvettünk százhatvanhárom szót az angolból: flopy, disc, meg winchester stb.

A mitokondriális DNS vizsgálatok kimutatták, hogy a magyarságnak semmi köze a finnugorokhoz, legközelebbi rokonaink a belső-ázsiai török népek.
 

 

Csillag Ösvény Jósda