2021. 09. 19., Vasárnap
Vilhelmina névnapja

A COVID-19 oltás elhallgatott tudományos és etikai szempontjai

A COVID-19 oltás elhallgatott tudományos és etikai szempontjai
2021-01-13

Az első COVID-19 vakcinák engedélyezése óta a csapból is az oltás felvételére buzdító propaganda folyik. Az érvek "A TUDOMÁNY" nevében hangzanak el, egymás iránti felelősségérzetre, a járványügyi korlátozó intézkedések feloldásának reményére és a kiközösítés elkerülésének vágyára apellálnak. A témában megszólaló szakértők kockázatmentesnek próbálják láttatni a vakcinákat, a "mellékhatások" elenyésző számára mutogatva. Az oltás beadásával kapcsolatos kellemetlenségeket bőrpír, duzzanat, izomfájdalom és fejfájás tüneteivel írják le, melyek valójában nem is mellékhatások, hanem oltási reakciók. Az idáig felmerült súlyos anafilaxiás reakciók is ide tartoznak, melyek az első tapasztalatok alapján tízszeres számban mutatkoznak a korábban bevezetett oltásokhoz képest. A valódi mellékhatások majd a későbbiekben jelentkezhetnek, az immunrendszer hibás, káros működésének következtében.

 

szerző: Hevesi Ferenc

szerkesztő: Nagy Sándor (Naleksz)

Etikátlan és tudománytalan is kitenni ilyen kockázatoknak az embereket egy olyan kórokozó elleni védekezés nevében, mely a népesség 80 százalékában tünetmentes vagy enyhe tünetekkel járó fertőzést okoz. Ráadásul az eddigi eredmények alapján a fertőzést leküzdők legalább a vakcina által kínálthoz hasonló mértékű immunitást szereznek a kórokozóval szemben. Az amerikai járványügyi hatóság, a CDC becslése szerint a fertőzések 40 százaléka tünetmentesen zajlik. https://www.businessinsider.com/cdc-estimate-40-percent-infected-with-covid-19-asymptomatic-2020-7

A WHO szakértője elmondja, a tünetmentes fertőzöttek nem fertőznek meg másokat. https://youtu.be/NQTBlbx1Xjs

Ezzel ellentétben az oltottak képesek lehetnek megfertőződni és továbbadni a fertőzést, erre később visszatérünk.

Oltakozás. Tetszik ez a kifejezés. Úgy hangzik, mint egy vallási rituálé, és pontosan az is, mint látni fogjuk.

A COVID-19 ellen kifejlesztett vakcinák deklarált célja a természetes fertőződéshez hasonló, vagy azt meghaladó mértékű antitestképződés kiváltása. Az antitestek jelenléte azonban nem egyenlő az immunvédettséggel, hanem annak csupán sokadik lépcsője. A tünetmentes vagy enyhe fertőzésen átesettek vérében gyakran nem is mutathatók ki SARS CoV-2 elleni antitestek, ezek a személyek mégis védetté váltak.

Sőt, az eddigi vizsgálatok alapján a tapasztalt tünetek erőssége pozitív összefüggést mutat az antitestek számával.

A COVID-19 vakcinák épp azokat a védelmi vonalakat és mechanizmusokat kerülik meg, melyeknek köszönhetően az a 80 százalék elkerüli a súlyosabb lefolyású megbetegedést. Légúti fertőzésként terjedő vírusként a SARS CoV-2 először a légutak nyálkahártyáján kell megtelepedjen, ahol a nyák, antivirális peptidek és innát immunsejtek állítanak neki fizikai és kémiai gátat, mielőtt még elérné a hámréteg sejtjeit. A specifikus és keresztreaktív T-sejteknek szintén óriási szerepük van a vírus eliminációjában a korai fertőzés során. És ha már antitestek, a nyálkahártyákra jellemző IgA-osztályúak szintén szerepet játszanak az immunitás kialakulásában. Utóbbiak az anyatejbe is kiválasztódnak, így a szoptatott csecsemőt is megvédhetik a vírustól. Egy vizsgálatban, ahol brit egészségügyi dolgozók immunstátuszát mérték fel, a nyálminták 15%-ában találtak antitesteket egy kombinált IgA - IgM - IgG teszt segítségével, annak ellenére, hogy a dolgozók vérében nem voltak kimutatható antitestek. "Are we underestimating seroprevalence of SARS-CoV-2?" https://www.bmj.com/content/370/bmj.m3364

A COVID-19 megbetegedést okozó SARS CoV-2 nevű vírus a hetedik ismert koronavírus, ami embereket képes megfertőzni. Legközelebbi rokona az állati eredetű humán koronavírusok közül a SARS (CoV-1) vírus, ~80% genetikai azonossággal, majd a MERS vírus következik ~50%-ban egyező genommal. A többi négy humán koronavírus 50 százalék alatti hasonlóságot mutat a SARS CoV-2-vel. A SARS és MERS vírusok, sorrendben 2002-ből és 2013-ból, néhány ezer fertőzést okoztak világszerte, hat-nyolcszáz halálos áldozattal. Fertőzőképességük sokkal alacsonyabb, letalitásuk pedig sokkal magasabb volt a SARS CoV-2-hoz képest. A másik négy koronavírus pedig kiterjedt, ám ártalmatlan fertőzéseket okoz évente cirkulálva, közönséges náthaként jelentkezve. A velük való találkozásból származó immunemlékezet keresztreaktivitás útján befolyásolhatja a jelenlegi járványt. A korábbi koronavírus fertőzésekből fennmaradt T-sejtek keresztreaktivitása megmagyarázhatja a SARS CoV-2 fertőzések nagy arányú tünetmentes/enyhe lefolyását, a SARS CoV-1 után 17 év távlatában is kimutatható memória T-sejtek jelenléte pedig reményre ad okot, hogy a jelenleg problémát okozó vírus ellen is hasonlóan tartós védettség alakulhat ki.

"Covid-19: Do many people have pre-existing immunity?"

https://www.bmj.com/content/370/bmj.m3563

A korábbi koronavírus fertőzésekből fennmaradt antitestek szintén lehetnek keresztreaktívak, ám protektív szerepük kevésbé egyértelmű. A súlyos megbetegedésekre gyakran jellemző korai és erőteljes antitestképződésből svájci kutatók arra következtetnek, hogy a szezonális koronavírusok elleni antitestek károsan befolyásolják a COVID-19 lefolyását. Elméletük szerint a keresztreaktív antitestek a szerkezeti hasonlóságok miatt kötődni képesek a SARS CoV-2 vírushoz, ám nem semlegesítik azt. Ennek következtében fellép az ellenanyagfüggő fertőzésfokozódásnak, Antibody-Dependent Enhancement (ADE) nevezett jelenség, ami súlyosabb megbetegedéshez vezet. Bár a koronavírusok elleni antitestek jellemzően nem hosszú életűek, az eredendő antigénbűnnek (Original Antigenic Sin) köszönhetően az új koronavírusra válaszul is a régi emlékezetnek megfelelő antitestek termelődhetnek."Antibody Dependent Enhancement Due to Original Antigenic Sin and the Development of SARS" https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7291596/

A jelenség agyunk asszociatív memóriájához hasonlítható, ahol egy új információ az ismerős részletek miatt régi tapasztalaton alapuló emlékképet hív elő. A szezonális influenza elleni oltások hatástalanságának hátterében is megfigyelték, COVID-ban az új mutációk elterjedésével válhat gyakoribbá.

Az ADE kockázatát pedig azért kell komolyan venni, mert a SARS és MERS elleni vakcinák ezen buktak el. A többféle vakcinajelölttel beoltott kísérleti állatok mutatták ugyan az elérni kívánt antitestválaszt, ám a vírussal való találkozásukkor súlyosabb károsodást szenvedtek oltatlan társaikhoz képest. A jelenséget RSV, HIV, dengue és zika vírus elleni vakcináknál is megfigyelték, a SARS CoV-2-vel kapcsolatban itt olvashatunk róla magyar nyelven: https://www.covid1001.hu/a-szuboptimalis-antitestvalaszok-veszelye/

A nemkívánt eseményre jó esetben már az állatkísérletek alkalmával fény derül, ám a dengue láz elleni vakcinánál csak a humán alkalmazás tapasztalata mutatott rá. A Dengvaxia nevű oltóanyaggal 2017-ben gyerekek százezreit oltották be a Fülöp-szigeteken, akik tucatjával haltak meg mikor később megfertőződtek a dengue vírussal. A kormány az oltási kampányt leállította, a gyártó Sanofi ellen pedig feljelentést tett.

Az ADE következtében fellépő súlyos megbetegedés veszélyét fertőzéses kísérletekkel (challenge trial) lehet vizsgálni. Itt a kísérleti vakcinával oltott állatokat szándékosan megfertőzik a vad vírussal és megfigyelik, nem okoznak-e súlyos megbetegedést a vakcinával keltett antitestek. A SARS CoV-2 elleni oxfordi vakcina a tesztelése során  megvédte a hat darab kísérleti majom tüdejét, mikor szándékosan megfertőzték őket, ám az orrukban ugyanannyi vírus volt kimutatható, mint oltatlan társaikéban. (Innen származhat az információ, hogy az oltottak továbbra is fertőzhetnek/fertőződhetnek) A kínaiak hasonló eredményekről számoltak be saját fejlesztésű vakcinájukkal kapcsolatban. Az Oxford és a Sinovac vakcinával oltott kísérleti állatok nem mutattak ADE-re utaló jeleket. "Coronavirus vaccine trials have delivered their first results — but their promise is still unclear" https://www.nature.com/articles/d41586-020-01092-3

A gyártók és az engedélyező hatóságok is tisztában vannak vele, hogy az ADE kockázatát emberen végzett kísérletekkel is fel kellene mérni. Meg is kezdték az előkészületeket a humán fertőzéses kísérletek elvégzésére. "COVID-19 human challange trials" keresőkifejezéssel megtudhatjuk, hogy a fertőzéses kísérletek tervéről beszámolt a világsajtó, de tekintélyes szakmai folyóiratok, mint a BMJ és a Lancet is. A kísérleteket januárban tervezték elkezdeni az Egyesült Királyságban, ám végül inkább a tömeges oltást indították el ugyanitt még decemberben. https://www.europeanpharmaceuticalreview.com/news/136922/covid-19-challenge-trials-is-there-a-compelling-ethical-argument-against/amp/

A szakmai és a bulvár híradások közös jellemzője, hogy elmulasztották közölni olvasóikkal, hogy a fertőzéses kísérletekre azért volna szükség, hogy felmérhessük, nem okoz-e súlyosabb megbetegedést az oltottság az ADE által. Csupán annyit árultak el, hogy a kísérletekre a vakcina kutatásának felgyorsításához van szükség. A fertőzéses kísérletek tervéről szóló híradások így arra a kérdésre összpontosítottak, hogy etikus-e bárkit szándékosan megfertőzni a SARS CoV-2 vírussal. A témáról szóló tanácskozás titkossága további gyanakvásra adott okot, mivel sem a szakma, sem a közvélemény képviselőit nem engedték be a megbeszélésre. A 1day Sooner nevű nonprofit szervezet közel negyvenezer önkéntes jelentkezőt toborzott a kísérletekhez, mégsem engedték be képviselőjüket a tanácskozásra. Azon kizárólag a WHO, a Wellcome Trust, a Bill és Melinda Gates alapítvány, a NIH és az FDA képviselői lehettek jelen. https://www.theguardian.com/world/2020/dec/07/who-looks-at-giving-covid-to-healthy-people-to-speed-up-vaccine-trials

Az Amerikai Tudományos Akadémia állásfoglalásában etikai kifogásokra, a nehezen megszerzett közbizalom elvesztésének kockázatára, a kísérletek csekély hozzáadott értékére és az engedélyezési folyamat lassítására (12-24 hónap a kiértékelésig) hivatkozva utasította el a humán fertőzéses kísérletek létjogosultságát. "Opinion: For now, it’s unethical to use human challenge studies for SARS-CoV-2 vaccine development" https://www.pnas.org/content/117/46/28538

A gyártók és az engedélyező hatóságok tehát a közbizalom megőrzése érdekében elmulasztották tájékoztatni a kísérletekre és a tömeges oltásra jelentkezőket arról az eshetőségről, hogy oltásuk súlyosbíthatja esetleges megbetegedésük lefolyását. Így a tájékozott beleegyezés, mint alapvető etikai norma, mind a kísérletek, mind a tömeges oltás során súlyosan sérült. "Informed consent disclosure to vaccine trial subjects of risk of COVID-19 vaccines worsening clinical disease" https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/33113270/

Te magad, aki épp most regisztráltál a vakcinára, te vagy a kísérleti nyúl egy olyan oltás vizsgálatában, melyre a népesség 80 százalékának semmi szüksége nincs!

 

A cikk tartalma tegnapelőtt, 2021. január 11-én, lett kiposztolva a szerző személyes FB oldalára.

 

 

 

Ajánlás:

ARCHIVUM SECRETUM

 

 

best free website hit counter

Csillag Ösvény Jósda