Etikátlan és tudománytalan is kitenni ilyen kockázatoknak az embereket egy olyan kórokozó elleni védekezés nevében, mely a népesség 80 százalékában tünetmentes vagy enyhe tünetekkel járó fertőzést okoz. Ráadásul az eddigi eredmények alapján a fertőzést leküzdők legalább a vakcina által kínálthoz hasonló mértékű immunitást szereznek a kórokozóval szemben. Az amerikai járványügyi hatóság, a CDC becslése szerint a fertőzések 40 százaléka tünetmentesen zajlik. https://www.businessinsider.com/cdc-estimate-40-percent-infected-with-covid-19-asymptomatic-2020-7

A WHO szakértője elmondja, a tünetmentes fertőzöttek nem fertőznek meg másokat. https://youtu.be/NQTBlbx1Xjs

Ezzel ellentétben az oltottak képesek lehetnek megfertőződni és továbbadni a fertőzést, erre később visszatérünk.

Oltakozás. Tetszik ez a kifejezés. Úgy hangzik, mint egy vallási rituálé, és pontosan az is, mint látni fogjuk.

A COVID-19 ellen kifejlesztett vakcinák deklarált célja a természetes fertőződéshez hasonló, vagy azt meghaladó mértékű antitestképződés kiváltása. Az antitestek jelenléte azonban nem egyenlő az immunvédettséggel, hanem annak csupán sokadik lépcsője. A tünetmentes vagy enyhe fertőzésen átesettek vérében gyakran nem is mutathatók ki SARS CoV-2 elleni antitestek, ezek a személyek mégis védetté váltak.

Sőt, az eddigi vizsgálatok alapján a tapasztalt tünetek erőssége pozitív összefüggést mutat az antitestek számával.

A COVID-19 vakcinák épp azokat a védelmi vonalakat és mechanizmusokat kerülik meg, melyeknek köszönhetően az a 80 százalék elkerüli a súlyosabb lefolyású megbetegedést. Légúti fertőzésként terjedő vírusként a SARS CoV-2 először a légutak nyálkahártyáján kell megtelepedjen, ahol a nyák, antivirális peptidek és innát immunsejtek állítanak neki fizikai és kémiai gátat, mielőtt még elérné a hámréteg sejtjeit. A specifikus és keresztreaktív T-sejteknek szintén óriási szerepük van a vírus eliminációjában a korai fertőzés során. És ha már antitestek, a nyálkahártyákra jellemző IgA-osztályúak szintén szerepet játszanak az immunitás kialakulásában. Utóbbiak az anyatejbe is kiválasztódnak, így a szoptatott csecsemőt is megvédhetik a vírustól. Egy vizsgálatban, ahol brit egészségügyi dolgozók immunstátuszát mérték fel, a nyálminták 15%-ában találtak antitesteket egy kombinált IgA - IgM - IgG teszt segítségével, annak ellenére, hogy a dolgozók vérében nem voltak kimutatható antitestek. "Are we underestimating seroprevalence of SARS-CoV-2?" https://www.bmj.com/content/370/bmj.m3364

A COVID-19 megbetegedést okozó SARS CoV-2 nevű vírus a hetedik ismert koronavírus, ami embereket képes megfertőzni. Legközelebbi rokona az állati eredetű humán koronavírusok közül a SARS (CoV-1) vírus, ~80% genetikai azonossággal, majd a MERS vírus következik ~50%-ban egyező genommal. A többi négy humán koronavírus 50 százalék alatti hasonlóságot mutat a SARS CoV-2-vel. A SARS és MERS vírusok, sorrendben 2002-ből és 2013-ból, néhány ezer fertőzést okoztak világszerte, hat-nyolcszáz halálos áldozattal. Fertőzőképességük sokkal alacsonyabb, letalitásuk pedig sokkal magasabb volt a SARS CoV-2-hoz képest. A másik négy koronavírus pedig kiterjedt, ám ártalmatlan fertőzéseket okoz évente cirkulálva, közönséges náthaként jelentkezve. A velük való találkozásból származó immunemlékezet keresztreaktivitás útján befolyásolhatja a jelenlegi járványt. A korábbi koronavírus fertőzésekből fennmaradt T-sejtek keresztreaktivitása megmagyarázhatja a SARS CoV-2 fertőzések nagy arányú tünetmentes/enyhe lefolyását, a SARS CoV-1 után 17 év távlatában is kimutatható memória T-sejtek jelenléte pedig reményre ad okot, hogy a jelenleg problémát okozó vírus ellen is hasonlóan tartós védettség alakulhat ki.

"Covid-19: Do many people have pre-existing immunity?"

https://www.bmj.com/content/370/bmj.m3563

A korábbi koronavírus fertőzésekből fennmaradt antitestek szintén lehetnek keresztreaktívak, ám protektív szerepük kevésbé egyértelmű. A súlyos megbetegedésekre gyakran jellemző korai és erőteljes antitestképződésből svájci kutatók arra következtetnek, hogy a szezonális koronavírusok elleni antitestek károsan befolyásolják a COVID-19 lefolyását. Elméletük szerint a keresztreaktív antitestek a szerkezeti hasonlóságok miatt kötődni képesek a SARS CoV-2 vírushoz, ám nem semlegesítik azt. Ennek következtében fellép az ellenanyagfüggő fertőzésfokozódásnak, Antibody-Dependent Enhancement (ADE) nevezett jelenség, ami súlyosabb megbetegedéshez vezet. Bár a koronavírusok elleni antitestek jellemzően nem hosszú életűek, az eredendő antigénbűnnek (Original Antigenic Sin) köszönhetően az új koronavírusra válaszul is a régi emlékezetnek megfelelő antitestek termelődhetnek."Antibody Dependent Enhancement Due to Original Antigenic Sin and the Development of SARS" https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7291596/

A jelenség agyunk asszociatív memóriájához hasonlítható, ahol egy új információ az ismerős részletek miatt régi tapasztalaton alapuló emlékképet hív elő. A szezonális influenza elleni oltások hatástalanságának hátterében is megfigyelték, COVID-ban az új mutációk elterjedésével válhat gyakoribbá.

Az ADE kockázatát pedig azért kell komolyan venni, mert a SARS és MERS elleni vakcinák ezen buktak el. A többféle vakcinajelölttel beoltott kísérleti állatok mutatták ugyan az elérni kívánt antitestválaszt, ám a vírussal való találkozásukkor súlyosabb károsodást szenvedtek oltatlan társaikhoz képest. A jelenséget RSV, HIV, dengue és zika vírus elleni vakcináknál is megfigyelték, a SARS CoV-2-vel kapcsolatban itt olvashatunk róla magyar nyelven: https://www.covid1001.hu/a-szuboptimalis-antitestvalaszok-veszelye/

A nemkívánt eseményre jó esetben már az állatkísérletek alkalmával fény derül, ám a dengue láz elleni vakcinánál csak a humán alkalmazás tapasztalata mutatott rá. A Dengvaxia nevű oltóanyaggal 2017-ben gyerekek százezreit oltották be a Fülöp-szigeteken, akik tucatjával haltak meg mikor később megfertőződtek a dengue vírussal. A kormány az oltási kampányt leállította, a gyártó Sanofi ellen pedig feljelentést tett.

Az ADE következtében fellépő súlyos megbetegedés veszélyét fertőzéses kísérletekkel (challenge trial) lehet vizsgálni. Itt a kísérleti vakcinával oltott állatokat szándékosan megfertőzik a vad vírussal és megfigyelik, nem okoznak-e súlyos megbetegedést a vakcinával keltett antitestek. A SARS CoV-2 elleni oxfordi vakcina a tesztelése során  megvédte a hat darab kísérleti majom tüdejét, mikor szándékosan megfertőzték őket, ám az orrukban ugyanannyi vírus volt kimutatható, mint oltatlan társaikéban. (Innen származhat az információ, hogy az oltottak továbbra is fertőzhetnek/fertőződhetnek) A kínaiak hasonló eredményekről számoltak be saját fejlesztésű vakcinájukkal kapcsolatban. Az Oxford és a Sinovac vakcinával oltott kísérleti állatok nem mutattak ADE-re utaló jeleket. "Coronavirus vaccine trials have delivered their first results — but their promise is still unclear" https://www.nature.com/articles/d41586-020-01092-3

A gyártók és az engedélyező hatóságok is tisztában vannak vele, hogy az ADE kockázatát emberen végzett kísérletekkel is fel kellene mérni. Meg is kezdték az előkészületeket a humán fertőzéses kísérletek elvégzésére. "COVID-19 human challange trials" keresőkifejezéssel megtudhatjuk, hogy a fertőzéses kísérletek tervéről beszámolt a világsajtó, de tekintélyes szakmai folyóiratok, mint a BMJ és a Lancet is. A kísérleteket januárban tervezték elkezdeni az Egyesült Királyságban, ám végül inkább a tömeges oltást indították el ugyanitt még decemberben. https://www.europeanpharmaceuticalreview.com/news/136922/covid-19-challenge-trials-is-there-a-compelling-ethical-argument-against/amp/

A szakmai és a bulvár híradások közös jellemzője, hogy elmulasztották közölni olvasóikkal, hogy a fertőzéses kísérletekre azért volna szükség, hogy felmérhessük, nem okoz-e súlyosabb megbetegedést az oltottság az ADE által. Csupán annyit árultak el, hogy a kísérletekre a vakcina kutatásának felgyorsításához van szükség. A fertőzéses kísérletek tervéről szóló híradások így arra a kérdésre összpontosítottak, hogy etikus-e bárkit szándékosan megfertőzni a SARS CoV-2 vírussal. A témáról szóló tanácskozás titkossága további gyanakvásra adott okot, mivel sem a szakma, sem a közvélemény képviselőit nem engedték be a megbeszélésre. A 1day Sooner nevű nonprofit szervezet közel negyvenezer önkéntes jelentkezőt toborzott a kísérletekhez, mégsem engedték be képviselőjüket a tanácskozásra. Azon kizárólag a WHO, a Wellcome Trust, a Bill és Melinda Gates alapítvány, a NIH és az FDA képviselői lehettek jelen. https://www.theguardian.com/world/2020/dec/07/who-looks-at-giving-covid-to-healthy-people-to-speed-up-vaccine-trials

Az Amerikai Tudományos Akadémia állásfoglalásában etikai kifogásokra, a nehezen megszerzett közbizalom elvesztésének kockázatára, a kísérletek csekély hozzáadott értékére és az engedélyezési folyamat lassítására (12-24 hónap a kiértékelésig) hivatkozva utasította el a humán fertőzéses kísérletek létjogosultságát. "Opinion: For now, it’s unethical to use human challenge studies for SARS-CoV-2 vaccine development" https://www.pnas.org/content/117/46/28538

A gyártók és az engedélyező hatóságok tehát a közbizalom megőrzése érdekében elmulasztották tájékoztatni a kísérletekre és a tömeges oltásra jelentkezőket arról az eshetőségről, hogy oltásuk súlyosbíthatja esetleges megbetegedésük lefolyását. Így a tájékozott beleegyezés, mint alapvető etikai norma, mind a kísérletek, mind a tömeges oltás során súlyosan sérült. "Informed consent disclosure to vaccine trial subjects of risk of COVID-19 vaccines worsening clinical disease" https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/33113270/

Te magad, aki épp most regisztráltál a vakcinára, te vagy a kísérleti nyúl egy olyan oltás vizsgálatában, melyre a népesség 80 százalékának semmi szüksége nincs!

 

A cikk tartalma tegnapelőtt, 2021. január 11-én, lett kiposztolva a szerző személyes FB oldalára.

 

 

 

Ajánlás:

ARCHIVUM SECRETUM