Cikk: Molnár F. Árpád
 

Az "Under the Skin" hangulati darab is, de maga a szokatlan és a várakozásomnál lényegesen lebilincselőbb műalkotás a férfiaknak javasoltabb, mégpedig a férfiak genetikailag oltott relevánsabb absztrakciós készsége és a különleges világokra való jelentősebb és strukturáltabb fogékonysága miatt. A férfiakon belül is főleg az intelligensebbeknek való, nők közül pedig az extráknak (a különlegeseknek) vagy az olyan kevésbé szokatlan nőknek, akik hétköznapibbak, viszont intelligensebbek az átlagnál.

Egy filmet mindig úgy néztem, hogy én mit csinálnék másképp. Az "Under the Skin"-ről e téren talán az maradt meg bennem leginkább, hogy a film már az elejétől tolerálta volna, ha a meztelenséget nyersebben mutatom meg - értve ez alatt az erotikus prezentációt és a hétköznapi természetességet, ami profán vagy sokak számára obszcén benyomást kelthet, ami a művészi hangulatvezetés alatt viszont mégsem obszcén, hanem művészet.

A filmben ugyanis a főszereplő nő és férfiak egyaránt és visszatérően mutatkoznak meztelenül.

Eszembe nem jutott volna megemlíteni, de a cikk írása közben körbenézve az Interneten, meglepetéssel látom: a filmkritikusokra világszerte az egyik legmélyebb benyomást az tette, hogy Scarlett Johansson meztelenre vetkőzött. Ha már így alakult, akkor segítek ezt a benyomást még inkább elmélyíteni.

 

Ha populárisabban akarom reklámozni, akkor azt említem először, hogy Scarlett Johansson a főszereplő, akik pedig tudják, hogy egy film a rendező nélkül nem lesz film, nekik az 1965. március 26-ai születésű angol filmrendező, Jonathan Glazer nevét mondom. Jonathan Glazer egyébként videoklippeket is rendezett, így pl. a Massive Attack, a Radiohead és pl. a Jamiroquai egyes videoklipjeit.

Az "Under the Skin" költségvetése 8 millió font, azaz 13 millió 300 ezer dollár volt.

A főszereplők közt különleges szerepet kapott a dokumentumfilmekből világszerte ismert Adam Pearson is, akinek öröklött genetikai betegsége a neurofibromatózis (neurofibromatosis). Ez abban áll, hogy az élethossz valamely évétől a test bármely részén vagy egészén jóindulatú tumorok, neurofibrómák jelennek meg, amiket az idegrostokat körülvevő kötőszöveti sejtek túlburjánzása okoz. A fiatalember Adam Pearson az "aki mer, az nyer" kategóriájába tartozik, hiszen azzal, hogy már régóta a lehető legszélesebb nyilvánosság előtt exponálja magát, nem csak azt tette, hogy az egész világon közismertté vált, de íme, a világ egyik legvárósabb művészi filmjében is kiemelt szerepet kapott.

A művészfilmek és a művészi filmek közül, az elmúlt éveket tekintve az "Under the Skin" gyakorolta rám talán a legerősebb mélybe vésést. Eközben valamiért szüntelen - már mielőtt megnéztem az "Under the Skin"-t, éreztem ezt - az "Adél élete 1-2" című, az Arany Pálma-díjat megnyert francia remekmű jut róla eszembe, amely az egyik legzseniálisabb filmalkotás lehet, ami a filmtörténelemben valaha elkészült. (Az "Adél élete 1-2" című film eredeti címe "Blue Is the Warmest Colour", vagyis "A kék a legmelegebb szín"; franciául: "La Vie d'Adèle – Chapitres 1 & 2"). Az utóbbiról ezzel a címmel írtam részletes filmkritikát: "A francia leszbikus film tarolt Cannes-tól és a világ filmkritikusain át a nézők millióiig".

 

A kapcsolódó irodalomból:
A francia leszbikus film tarolt Cannes-tól és a világ filmkritikusain át a nézők millióiig